Nagyterem - másnéven az étkező

First topic message reminder :

Itt tartják a rendezvényeket és itt étkezik az iskola összes diákja.

Augusztus 26.

- Igazándiból nem keresem. Csak nincs meg. De annyira nem fontos. Joey, az Őrzőm, neki kell rám figyelnie.

augusztus 26.

-Jaj, tényleg, mit csinál egy Őrző? Már azon kívül, hogy uralkodó családok gyermekeire figyel. Apa soha nem hajlandó beszélni róla.

Augusztus 26.

- Nem csak ránk figyelnek. Minden palotát és nagyobb építményt, például az iskolánkat is ők őrzik. Illetve benne vannak a Mágiaügyi Tanácsban.

augusztus 26.

-De jó! - nyitottam tágra a szemem. - Jaj, egyébként mindig szerettem volna tudni, hogy egy hercegnő az iskolás évei kijárása után is hercegnő marad, vagy ő is hivatást választ? Bocsi, ha ilyen sokat kérdezek, de apám semmiről nem hajlandó felvilágosítani - pirultam el.

Augusztus 26.

- Tanulhatok hivatást, de felesleges. Aki nem lesz uralkodó, az a palotában fog élni és segíti az uralkodót, meg a Mágiaügyi Tanácsot. Én viszont a levegő elemű családba házasodom majd be - mosolyogtam.

augusztus 26.

-Te ezt így tudod? Netalántán már vőlegényed is van? - kérdeztem enyhén riadtan.
Te jó ég, ha nekem már most lenne vőlegényem, én... Nem is tudom, mit csinálnék.

Augusztus 26.

- Bele is halnék, ha William a vőlegényem lenne - legyintettem. - Még nem az, de mindenki tudja, hogy egyszer hozzá fogok menni. Ó, nem szeretnék ám hisztizni, sajnálom.

augusztus 26.

-Jaj, dehogy hisztizel! Én is így viselkednék, ha hozzá kéne mennem valakihez. Bár én mondjuk már a neve miatt is hozzámennék... William Herondale, tudod, egy negus sorozat karaktere - vigyorogtam.

Augusztus 26.

- Erre már én is gondoltam - mosolyodtam el. És végre nem vagyok az egyetlen Will Herondale fan. - Csak sajna nem változtat Will arrogáns, nagyképű és egyszerűen szörnyű természetén.

augusztus 26.

-Biztos van arra is valami magyarázat - pont, mint a könyvben! Biztos egy démon keze van a dologban! - álltam elő egy képtelen ötlettel.

Augusztus 26.

Eleinte csak bólogattam, aztán elröhögtem magamat. - Tuti egy démon, biztosan - nevettem hangosan. - És te? Veled mi a helyzet? A te családod milyen?

augusztus 26.

-Anyám lobbanékony, és néha igazi házisárkány - tekintve, hogy draki, és ráadásul tűz elemű, ez nem is csoda. Apa Őrző, és nagyon keveset van otthon, úgyhogy alig találkozunk. Tulajdonképpen a nővérem, Isabelle nevelt fel, de nem bánom, mert igazán jó testvér, és fantasztikus barátnő is egyben - mosolyodtam el. - Egyébként te mi szeretnél majd lenni? Természetesen a hercegnősködés mellett - hunyorogtam.

Augusztus 26.

- Szilf. Talán. De nem is tudom. Te?

augusztus 26.

-Draki. Most éppen. De általában minden nap változik a véleményem. Pillanatnyilag azt mondom, hogy van még időm eldönteni.

Augusztus 26.

- Egyetértek. Csak anyám már 17 évesen hozzáment apámhoz. Ő úgy gondolja, hogy semmit nem lehet elég korán elkezdeni. Ha látnád az egyetemi jelentkezési lapokat és az egyéb holmikat az asztalomon. Húha.

augusztus 26.

-Egyetemi??? Te jó ég!

Augusztus 26.

- Anyámról van szó - nevettem fel.
Hirtelen valaki hátulról átölelt a derekamat, mire felsikoltottam. - Jonathan, megmondtam, ha még egy ilyet mersz csinálni - perdültem meg.
- Nem Jonathan vagyok - engedett el.
- Will! - sikkantottam fel újra és reflexből arcon ütöttem. Ezt viszont már én is soknak ítéltem meg, még akkor is, ha Willről volt szó. - Bocs. Nem akartam.
- Ó, persze, azt sem akartad, amikor belelöktél a tóba. Majd nem tudtál kimenteni.
- Khm... ezt nem emlegetjük fel - köhintettem. - Ó, Crystal, ő Will.

augusztus 26.

-Szia! - mosolyogtam, miközben kezet ráztunk. - Á, a híres Will. Nem volt véletlenül egy démonnal való átkos kimenetelű találkád valamikor a múltadban? - érdeklődtem vigyorogva, majd értetlen arckifejezését látva felnevettem. - Csak vicceltem.

Augusztus 26.

- Remek. Látom, ugyanolyan értelmiségű szintű lányokkal barátkozol, mint te magad.
- Szóval, kibököd, hogy miért kerestél?
- Gondoltam, eljössz velem úszni. Ó, várj! Te olyat nem tudsz.
- Dögölj meg, Will!

augusztus 26.

-Látom, kedvelitek egymást - mosolyogtam derűsen. - És látom, a jövendőbelid jellemzése cseppet sem túlzott a rossz természetet illetően... Már bocsánat - bólintottam a fiú felé.

Augusztus 26.

- Mit mondtál neki...? Tudod mit? Itt a levél, a hollód nekem hozta - nyomott a kezembe egy királyi pecséttel lezárt levelet és elviharzott.
- Kösz, Will! - ordítottam utána. - Bocsi, Crystal. Sosem tudok vele normálisan beszélgetni.

augusztus 26.

-Semmi gond, tényleg nem egy kedves fiú, ahogy elnézem - néztem a távolodó Will hátát. - Azért majd próbáld meglágyítani a szívét, mert tuti, hogy a kemény külső alatt érző lélek lapul - kacsintottam.

Augusztus 26.

- Senki nem fogalmazhatta volna meg jobban. Ha megbocsátasz, egy pillanat, csak ez sürgős - mutattam fel a levelet. Feltörtem a pecsétet és elolvastam a levelet.

Drága kislányom!

Tudom, hogy csak most érkeztél az iskolába, de valamiről elfelejtettünk szólni édesanyáddal. A születésnapod hetének hétvégéjén ünnepséget rendezünk. Joey már megérkezett, ide hozzánk. Sajnálom, hogy nem köszönt el. De anyáddal úgy döntöttünk, hogy nincs rá szükséged. A húgodnak sokkal inkább van. Ő is jól érzi magát itt, ezen a fantasztikus szigeten. Joey szólt, hogy szereztél barátokat. Meghívhatod őket, mellékelem a meghívókat.

Édesapád

- Uramisten! - visítottam fel. - Édesapám életében először nem formális levelet írt. És úgy gondolták, hogy élek Joey nélkül. Istenem! - borultam Crystal nyakába, majd zavartan kibontakoztam az ölelésből.

augusztus 26.

Nevetve öleltem vissza.
-Biztos nagy megkönnyebbülés lesz a testőröd nélkül járni - mosolyogtam rá.

Augusztus 26.

- A legnagyobb.
Úgy döntöttem, nem említem meg neki a születésnap témát, mert még az sem biztos, hogy barátnők vagyunk.